oktatófilm 1.

bemegyek, kijövök, de milyen jól kijövök ha bemegyek:DD

ha rabolni mentek feltétlenül hagyjátok a fejeteken a maszkot, nem bent kell levenni, hanem majd kint:)

2.

ha a rendőr megállít és egy flaskának látszó tárgyat ad neked, akkor nem pertut akar inni, tehát nem meghúzni hanem fújni kell:))

Minden év március 15-én, a győztes pesti forradalom emlékére, nemzetiszínű kokárdát szoktunk kitűzni ruhánkra. Tudjuk-e azonban azt, hogy a magyar kokárda színei nem a megfelelő sorrendben vannak? A szabály szerint a színek, mindig belülről kifelé olvasandók.

A kokárda jelentése nem más, mint szalagcsillag, amely egy kör vagy inkább rózsa alakú, fodros szélű, nemzeti színű jelvény. Az 1789-es nagy francia forradalom idején jelent meg, s a XIX. századi nemzeti mozgalmak során egész Európában és Amerikában elterjedt. A trikolór, azaz a háromszínű zászló is a francia forradalom alatt született meg, s ennek mintájára Magyarország is megalkotta a XIX. század elején a nemzeti zászlaját. A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor felesége, Alekszandra Pavlovna javaslatára vették fel. A piros sáv az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt szimbolizálta. A zászló tehát már 1848 előtt is jelent volt, de még nem terjedt el. Az 1848-as követelések egyike volt a nemzeti színek használata a Habsburgok fekete-sárga színeivel szemben.

 A kokárda színeit a nemzeti zászlóról veszik, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot hajlítanak meg. Az eredeti szabály szerint viszont a színek mindig belülről kifelé olvasandók. A zászló felső része a kokárda belsejébe kerül, míg az alsó sáv a külső részére. Az 1848. március 15-i pesti forradalom idején a márciusi ifjak is így hordták, de még Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia azonban téves kokárdát tűzött ki férje kabátjára, hiszen ezen az olasz színek sorrendjét fedezhetjük fel. Valószínű lehet az is, hogy már az 1848-as forradalom alatt is használhattak téves kokárdákat, mert nem tudták hogyan kell helyesen hajtani. Azért is kerülhetett kívülre a piros szín, mert az erőt szimbolizálta, és sokkal csinosabbnak és forradalmibbnak tűnt, mint a reményt jelképező zöld szín. Az osztrák katonák a fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a csákójukon lévő sárga rézkorongot középen egy fekete gomb rögzítette.

Manapság tehát téves történelmi berögződések és a hagyomány miatt legtöbbször a piros szín van kívül és a zöld van belül a magyar kokárdákon. Ez azonban nem von le semmit Március 15. értékéből, hiszen ezen a napon minden magyar szív a piros-fehér-zöld nemzeti színekre dobban!

Holmár Zoltán
történelem mesterszakos hallgató
Nyíregyházi Főiskola

forrás: http://www.bulvaros.hu/cikk/bz6n2w/

 heti szembántó ( copyright by Timmi :D )  nem heti rendszerességgel :

Bódog névnapt, meg ilyesmi, Isten éltessen:D!!

Ezt küldtem volna ha

de visszarendeltem, mert mint tudjuk, megtalált a bódottság:)

a másik ajándékodat SEM kapod meg, mint kösztudott az alkohol már nem barátod a fenti okból kifolyólag:)

gondolkod, gondolkod most mi legyen?

éééés tádádádám íme az ajándék, ebből baj nem lehet:D

Nagyon boldog szülinapot, minden szépet és jót az elveszett "báránykánknak":)!!

 spárga helyett torta:)

 ééééés zongora:)